Madrid
Spanyolország fővárosa és az azonos nevű tartomány székhelye. Területe: 587 km2. Lakóinak száma az elővárosokkal együtt kb. 3,9 millió fő. London és Berlin után a harmadik legnépesebb város az Európai Unió területén.
Területének több mint 50%-át utcák, terek és parkok alkotják.
Története:
A városnév eredete: A város elnevezésének eredete a mai napig nem tisztázott. A vélemények megoszlanak a kelta Magetorito („nagy híd”), valamint a vizigót vagy latin Matrice („a vizek anyja”), illetve az arab Magerit, Mayrit között. Nyelvészeti szempontból a legvalószínűbbnek és legmegalapozottabbnak a kelta származás tűnik, mivel a spanyol hangtani fejlődés sajátosságai ezt igazolnák: *MAGETORITO > *MAEDRIDO > *MAEDRID > MADRID.
Az 1862-ben megkezdődött régészeti feltárások szerint 25 000 évvel ezelőtt Madrid környékén állt Európa egyik legnagyobb paleolit települése a Manzanares partján. A folyó jobb partján egy mamut maradványait és megmunkált kőeszközöket találtak. Az 1917-es feltárások során újabb kerámiákat és edényeket találtak a neolitikumból.
A régészeti leletek alapján megállapítható, hogy a vaskorban épültek az első erődítményszerű települések, amelynek falait faágakból és kövekből készítették.
Madrid tulajdonképpeni története a mórokkal kezdődött, amikor 852-től 886-ig II. Abdar-Rahman uralkodása alatt városfalrendszert építettek ki. A város ekkor az arabok északi megfigyelőpontjaként működött.
A korabeli Madridban sem a művészetek, sem a kézműipar nem fejlődött, csupán az öntözhető földek miatt támadták. 932 volt az első történelmi dátum, amikor II. Ramiro, León királya seregével leromboltatta a városfalat, majd elfoglalta és kifosztotta Madridot. A lakosok nem építették újjá a várost.
1047-ben az első kasztíliai uralkodó I. Ferdinánd seregei támadták ismét a várost.
1083-ban az arabok már nem tudták tartani a várost, ezért átadták VI. Alfonz kasztíliai királynak. A székhely funkcióját azonban továbbra is – a 16. század közepéig – Toledo töltötte be.
Madrid első városi kiváltságait VII. Alfonztól kapta 1152-ben, majd 1202-ben VII. Alfonz unokájától, VIII. Alfonztól igazi városi szabadságlevelet kapott.
VIII. Alfonz sok törvényt hozott, amely a várost elindította a felemelkedés felé. A királyok egyre gyakrabban látogattak Madridba, illetve a 13. században új betelepülők érkeztek.
IV. Ferdinánd 1309-ben a városban hívta össze a kasztíliai rendi gyűlést, majd fia XI. Alfonz szintén itt tartotta meg 1329-ben és 1335-ben.
XI. Alfonz 1346-ban a városnak újabb városi jogokat, illetve városháza alapítására felhatalmazó kiváltságot adományozott, valamint megalapította Madrid első közoktatási intézményét, az Escuela de Gramáticát.
1561 óta Spanyolország központja, mikor II. Fülöp idehelyeztette udvartartását. Véglegesen azonban csak 1606-ban vált fővárossá.
1625-1635 között a gyors léptekkel fejlődő 4 km2 területet IV. Fülöp fallal vetette körül, mely vámfunkciókat is szolgált.
1759-1788 között III. Károly idején, óriási fejlődésen ment keresztül Madrid. Ekkor jöttek létre a minisztériumok, a Prado, a Csillagvizsgáló, a Nyomda, a Lovarda, a Banco de Espana őse, kórházak, iskolák, közvilágítás, rendőrség, lottó született. A jezsuiták kiűzésének ideje.
1804-ben nagy földrengés rázta meg a fővárost.
A 19. században lebontották a falakat, egykori nyomvonaluk körútrendszernek adott helyet (északon: boulevar, keleten: paseo, délen: ronda). A város a körutakon kívül is gyors terjeszkedésnek indult, ez az Ensache időszaka, a múlt század közepének 250 ezres lakossága félmillióra gyarapodott.
1936-1939 között a polgárháború megakasztotta a fejlődést, 1939 márciusában adták át Franconak Madridot.
Az 1960-as években bevándorlók tömege érkezett, hatalmas építkezések kezdődtek a város peremén. 1992-ben a világ kulturális fővárosává választották, a művészetek fővárosának is hívják, ma majdnem 4 milliós nagyváros.
Látnivalók:
Prado: a világ legnagyobb művészeti kincsestára a Madridi Nemzeti Múzeum El Greco, Velázquez, Murillo, Goya, Botticelli, Tiziano, Rembrandt és más alkotók felbecsülhetetlen értékű műveivel. Az ország egyik leglátogatottabb múzeuma.
Zsófia Királyné Kulturális Központ: Nemzeti Múzeum, elsősorban 20. századi műveket mutat be, itt állították ki Picasso Guernicáját, J. Gris, Miró, Dalí festményeit, Julio González és Gargallo szobrait. A század második feléből Chillida és Tápies illetve még sok más művész alkotásait őrzi.
Nemzeti Régészeti Múzeum: 1895-ben nyitotta meg kapuit, gazdag anyaga kelta, pun, görög, római, ókeresztény és vizigót archeológiai emlékeket, festményeket és szobrokat, középkori és modern iparművészeti kincseket, illetve éremgyűjteményt őriz.
Nemzeti Iparművészeti Múzeum: 19. századi épületben kapott helyet, a kerámiákat, üvegtárgyakat, bőripari alkotásokat felvonultató, főleg 19-20. századi érdekességeket bemutató gyűjtemény.
Természettudományi Nemzeti Múzeum: 1752-ben VI.Ferdinánd alapította meg anyagát, mely geológiai, paleontológiai, zoológiai érdekességek, és ásványkiállítás. A legrégebbi fosszília 550 millió esztendős.
Királyi palota (Palacio Real vagy Palacio de Oriente): Az ország legnagyobb barokk palotája, Madrid fő turistalátványossága. Fogadótermeit ünnepélyes alkalmakkor ma is igénybe veszi a király, akit 1975. november 27-én itt koronáztak meg. V. Fülöp megbízásra készült épület, kiállítása III. Károly lakosztályai, a kápolna, a Bourbon-termek, az értékes németalföldi gobelingyűjtemény, festménygyűjtemény, Királyi könyvtár, Fegyvertár és a kertben a királyi hintókat bemutató Kocsimúzeum.
Szent Ferdinánd Királyi Művészeti Akadémia: VI. Ferdinánd alapította művészeti gyűjtemény El Greco, Morales, Juan de Juanes, Ribera, Zurbarán, Murillo, Velázquez, Goya, Rubens festményeivel és freskóival, Pedro de Mena, Bennliure, Gargallo szobraival.
Thyssen-Bornemissza Múzeum: festészeti tárgyú gyűjtemény, mely a 14-20. század anyagát dolgozza fel. A Villahermosa-palotában kapott helyet a privát tulajdonú múzeum, mely 700 művész alkotásait tárja a látogatók elé. Ghirlandaio, Van Eyck, Dürer, Caravaggio, Renoir, Degas, Cézanne, Gauguin, Van Gogh, Picasso, Juan Gris, Miró alkotásaiban gyönyörködhetnek.
Gasztronómia:
A leghíresebb spanyol ételek a paella, az escudella, a gazpacho, a tortilla de patatas és a chorizo. De nem fogunk csalódni, ha valamilyen sültet, levest, halat vagy babételt kóstolunk meg. Például az asztúriai fabada-t és calvost. És ne feledkezzünk meg a finom borokról sem. Délen elsősorban vörösbort igyunk. Az étkezési időpontok jelentősen eltérnek az itthonitól, 14-16 óra között ebédelnek és 22-23 óra között vacsoráznak. Aki igazán meg akarja ismerni az ételeiket, italaikat, keresse a helyi kocsmákat, kellő körültekintéssel hagyatkozhat a pincérre, nem fog csalódni. Levesek nem jellemzőek, inkább az előételt (entremes) kedvelik. Változatos zöldségféléket, salátákat esetleg csípős szárazkolbászt, vagy nyers sonkát (jamón serráno) szolgálnak fel elsőként. Tengeri ország lévén a halnak annyiféle fajtáját, elkészítésük annyi változatát tapasztalhatjuk meg, ami nálunk elképzelhetetlen. Főleg a sikátorok, kikötők kis éttermeit keressük, a nemzetközi étkeket bárhol megkaphatjuk. Süteményeik finomak, bár a miénknél édesebbek. Mivel a spanyolok későn reggeliznek,az éttermek is később, délután 1 óra körül nyitnak ki. Este feltétlenül ki kell próbálni a tapast, ami annyit tesz, hogy egyik bárról a másikra járni, és mindenhol kipróbálni azokat az étvágygerjesztő specialitásokat, amelyeket gyűjtőnéven tapasnak hívnak. Mivel a spanyolok nem szeretik egy helyen tölteni az estéjüket, egyik helyről mennek a másikba, Madrid éjszakai élete egyedülálló a világon. Senki ne csodálkozzon, ha hajnali négykor dugóba kerül a városban. A Puerta del Sol és a Plaza de Santa Ana között található utca, a Calle Huertas az éjszakai élet központja. A bárok, tavernák, kávézók, kocsmák egymást érik, és előfordulhat, hogy a végén gondot okoz két lábon hazamenni.tt katalán bor. Az egész világon fogyasztják, az öröm, az ünnep szimbóluma.
Vásárlás:
Az üzletek többsége reggel 10-től este 7 ill. 8 óráig tartanak nyitva. A kis üzletek délben bezárnak, ekkor kezdődik a szieszta (délutáni pihenő) és csak 16 ill. 17 óra körül nyitnak ki ismét. A nagyáruházak, szupermarketek és a szűk belvárosban, a Puerta del Sol lévő kisüzletek egész nap megszakítás nélkül tartanak nyitva este 8 ill.9 óráig. Hitel-kártyát szinte mindenhol elfogadnak. Nagyon jó minőségű bőrárukat lehet vásárolni.
Helyi közlekedés:
A számos metróvonal gyors közlekedést biztosít. A buszokra és metróra azonos jegy használható. A piros buszokat a főváros üzemelteti. Minden felszállásnál (első ajtónál kell felszállni) kezelni kell a jegyet. A gépkocsivezetőnél vett, egy útra szóló jegy (neve Metro-bus) ára 1 EUR,míg a 10 útra érvényes jegy az újságosnál és a metróállomáson 5,20 EUR. A buszok tiszták, nyáron légkondicionáltak. A metróállomásokon ingyen kapható metró térkép. A metrón egy útra, az átszállások számától függetlenül csak egyszer kell a jegyet kezelni. A taxikat nyugodt szívvel tudjuk ajánlani mindenkinek, korrekt árakkal dolgoznak, nem jellemző, hogy átverik az utast.
Sport:
Madridnak négy jelentősebb futballcsapata ismert,
Egy spanyol labdarúgóklub, amelyet a FIFA a 20. század legjobb labdarúgóklubjának választott. Európa egyik legnagyobb bevétellel gazdálkodó sportegyesülete.
Harmincszoros spanyol bajnok, tizenhétszeres spanyol kupa győztes, kilencszeres Európa kupa győztes, Európa szuperkupa győztes, kétszeres UEFA kupa győztes, Liga kupa győztes, hétszeres spanyol szuperkupa győztes, háromszoros világkupa győztes, kétszeres latin kupa győztes, kétszeres mini világkupa győztes.
A klub története:
A sikertörténet 1902. március 6-án kezdődött. Egy csoport futballrajongó hivatalosan megalapítja a Madrid Futball Klubot (az alapító okirat szerint "sportjátékok gyakorlása céljából") és létrehozza az első igazgató tanácsot.
1952. március 06. A Real Madrid 50. évfordulóját ünnepelik. A klub ötven éves, fél évszázadnyi futball és történelem. Különböző rendezvényeket szerveznek, közöttük egy nemzetközi torna is helyet kap. A Millonarios (Milliomosok), az amerikai kontinens legreprezentatívabb társulata szerzi meg a trófeát. Egyik legkiemelkedőbb játékosa bizonyos Alfredo Di Stéfano...
2002 március 06-án ünnepli 100 éves évfordulóját a Real Madrid!
Becenevek: Los Blancos, Los Merengues
A klub jelenlegi elnöke: Ramón Calderón
A vezetőedző: 2006/2007–es szezonban Fabio Capello volt, aki megnyerte a bajnokságot a csapattal, de az olasz tréner 1997 után 2007-ben bajnoki címet követően búcsúzik a fővárosi gárdától. Az utódja a német Bernd Schuster aki, játékosként is tagja volt a Real Madridnak, és 1+1 éves szerződést írt alá a királyi gárdával.
Puskás Ferenc a Ral Madridban:
1956 decemberében a Honvéd a Real Madrid elleni barátságos mérkőzésen 5-5-ös eredményt ért el. 1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Östreicher Emil sportigazgatóként dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Első megbízásaként erősítést kellett találnia a csapat számára. Legelőször természetesen Puskást kereste fel Olaszországban, hogy magával vigye őt a Realhoz.
Puskás eltiltása ekkorra véget ért és a Real időközben megszerezte sorozatban a harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött UEFA Bajnokcsapatok Európa Kupájában, így Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött. Rövidesen barátságot kötött Alfredo Di Stéfano-val, és közös munkájuk révén a Real Madrid a legjobb európai futballklubbá vált. Hatszor nyerték meg a nemzeti bajnokságot és további három alkalommal hódították el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját.
Az első évében, mikor a Real Madrid sorozatban negyedszerre is győzött a BEK-ben, Puskásnak az Atlético Madrid csapatával szembeni elődöntőben sikerült egy kétlábas gólt lőnie. Edzője azonban személyes nézeteltérések miatt Mateót állította be helyette a döntőben. Miután Santiago Bernabéu tudomást szerzett a dologról, azonnali hatállyal menesztette az argentin edzőt annak ellenére is, hogy megnyerték a kupát. Az 1960-as BEK döntőben az Eintrach Frankfurt ellen 7:3-ra nyert a Real, Puskás ebből négy gólt szerzett (amely máig megdöntetlen rekord) és így hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a Pichichi-trófeát, azaz spanyol gólkirállyá választották. Két évvel később, 35 évesen a Benfica Lissabon elleni BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real azonban 5-3-ra veszített. Ekkor már előre látható volt, hogy a nagyszerű csapat diadalmenete hamarosan véget ér, ugyanis a legjobb játékosok addigra már betöltötték harmincadik életévüket. Emiatt Santiago Bernabéu előszerződést készített a brazil FC Santosban játszó 19 éves Pelé számára, de ő végül nem tartotta magát a megegyezéshez.
1960 novemberében, miután a Real sorozatban ötödször is győzött a BEK-ben, alulmaradt a rivális FC Barcelona csapatával szemben (az eredmény 2-2, majd a visszavágón 1-2 lett), így a veretlenségi sorozat megszakadt.
Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett és 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként utazott Chilébe. Szereplése azonban csalódást okozott, négy meccs egyikén sem sikerült a kapuba találnia.
1963. október 23-án futball-világválogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott meccsét, Anglia ellen. Nyolcévnyi közönségsiker után 1966-ban, 39 évesen befejezte játékosi pályafutását.Athletic Club de Madrid
A klubot 1903. április 26-án alapította 3 baszk tanuló, az Athletic Bilbao mintájára. 1904-ben a Real Madridtól elbocsátott emberek is csatlakoztak a klubhoz. Először kék-fehér szerelésben játszott a klub, ahogyan a Bilbao is, de később, 1911-ben átváltottak a jelenlegi formátumhoz. A színváltás okát nem lehet tudni, de egy elmélet szerint a piros-fehér mez elkészítése olcsósága miatt történt, sokszor alkalmazták ezt a kombinációt az ágymatracoknál. Könnyű volt átalakítani futball meznek. Később a Bilbao is átváltott erre a kombinációra anyagi okok miatt. A klub első ismert beceneve a Los Colchoneros, vagyis a Matrackészítők.
1921-ben a klub elszakadt az Athletic Bilbaótól, és 1923-ban megépítették az első stadiont, a Metropolitanót. A 20-as években háromszor megnyerte a Campeonato del Centrót, 1921-ben és 1926-ban elindult a csapat a Copa del Reyben. 1928-ban meghívták a csapatot a Primera Ligába, a spanyol első osztályba. A debütálás idejében Fred Pentland vezette a csapatot. 1930-ban száműzték a csapatot a Segunda Division-ba, de 1934-ben visszajutottak a Primera Ligába Pentland vezetésével. 1936-ban a csapat ismét visszacsúszott a másodosztályba, amikor Josep Samitier átvette az irányítást Pentlandtól. A spanyol polgárháborúban a bajnokság félbeszakadt és a klub száműzetése megszűnt.
Athletic Aviacion de Madrid
1939-ben a bajnokság folytatódott. A klub egyesült az Aviacion Nacional of Zaragoza-val és ezért az új neve Athletic Aviacion de Madrid lett. Az Aviacion Nacionalt a spanyol katonai repülőgép-pilóták alapították, akik indulást ígértek az első osztályban az 1939–40-es szezonra, csak a Real Federación Espanola de Fútbol (spanyol bajnokságok szervezője) visszautasította. A két Athletic megállapodott egymással, hogy közösen indulnak, mert a Bilbao 9 játékost elvesztett a polgárháború idején és így végül a Real Oviedo helyett, (súlyos veszteségeik voltak a háború miatt) indulhatott el a klub az 1939–1940-es bajnokságban. A vezetőség kinevezte Ricardo Zamorát a csapat élére és vele először nyert bajnokságot a csapat 1940-ben és ezt 1941-ben sikerült megismételni, újra bajnok lett a csapat. 1941-ben Francisco Franco (Spanyolország akkori vezetője) kiadott egy rendeletet, hogy a külföldi nevet használó klubokat szüntessék meg. Ezért lett Athletic Aviacion de Madridból Club Atlético de Madrid.
Club Atlético de Madrid
Helenio Herrera és Ben Barak segítségével az Atlético újra, egymás után kétszer megnyerte a bajnokságot, az 1949–50-es és 1950–51-es szezonban. 1953-ban, amikor Helenio Herrera távozott a csapattól, akkor az Atlético eltűnt a Real Madrid és a Barcelona mögött és az 50-es években az Athletic-el harcolt a 3. számú spanyol klubcsapat címért. Az 1960-as, 70-es években az FC Barcelonával harcolt a második számú spanyol csapat címért. 1959-ben az Atlético Madrid a Real Madriddal találkozott az Európa Kupában. Első mérkőzésen a Bernabéu stadionban 2–1-re győzött a Real Madrid, de a visszavágón a Metropolitanoban 1–0-ra győzött az Atlético és ezzel semleges pályán történő újrajátszást harcolt ki, amit Zaragozában tartottak, de ismét 2–1-re tudott nyerni a Real Madrid és ezzel kiejtette a Kupából. A csapat visszavágott az elszenvedett vereségért, és egymás után kétszer is, 1960-ban és 1961-ben a kupa döntőben legyőzte a városi riválist. 1962-ben az Atlético Madrid megnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupáját a Fiorentia ellen 3–0, egy újrajátszott mérkőzésen.
1961 és 1980 között a Real Madrid uralkodott a spanyol fociban, 14-szer nyerték meg a bajnokságot ez idő alatt. Ebben az időszakban nehéz volt valamit is nyerni, de mégis sikerült. Négyszer sikerült megnyerni a bajnokságot (1965–66, 1969–70, 1972–73, 1976–77) és háromszor a Spanyol Kupát (1965, 1972, 1976). 1965-től 8 éven át rendszeresen legyőzte a csapat a Real Madridot a Bernabéu stadionban. Nem kis szerepet játszott ebben Enrique Collar, Luis Aragonés és Adelardo. (forrás: www.nagyutazas.hu)